"A szaké a legjobb orvosság és a legrosszabb méreg."

Tegnap vagyis ma (O_O) hajnali fél 2 kor feküdtem le aludni és már fél 5 kor felébredtem de sikerült vissza aludnom de fél 6 kor már kellhettem is fel. Elég sokat nevettem Nikiékkel de valahogy csak ilyen pillanatnyi öröm volt. Legbelelül sírni volt kedvem de nem is igazán tudom rá az okot hogy miért. Most érzem hogy fáradt vagyok de semmi kedvem aludni. A legroszabb hogy nem beszéltem ma Uru-manóval T_T. Remélem hogy csak a gépe romlott el és ezért nem tudfel jönni. Nem szeretném ha valami baja esne mert akkor eléggé szétesnék.
Hmm... Általában úgy szokott lenni hogy az óvodában sok ember megtalálja a "legjobb" barátját. Nekem valahogy sosem volt ilyen hogy "legjobb" barát.Mindig messze laktam a barátaimtól igy nem tudtam velük sulin kivül találkozni. Egyszer mondtam hogy van "legjobb" barátnőm de ott is nagyot csalódtam, így hát nem hiszem hogy fogom mondani de azt igen hogy van akit nagyon szeretek. Olyan emberek akiknek sokat köszönhetek még ha nem is tettek sokat de tudom hogy még is itt vannak mellettem ha kell.Általában sok ember kiönti a szívét annak az embernek akiben megbízik vagy épp a szüleinek. Én valahogy ezt nem nagyon tettem/teszem meg. Anyum kb. annyit tud hogy jól érzem magam a suliban néha kérdezget hogy mi van. De akkor se nagyon tudja hogy nekem mit jelent az hogy itt a gép elött tudok olyanokkal beszélni akik messze laknak tölem még is jó barátok.Nekem valahogy sosem volt olyan hogy kiöntöm a szívem. Pedig tudom hogy megtehetem csak egyszerüen inkább magamba folytom a bajaimat és emésztem magam. Anyum se tudná hogy össze vesztem a barátnőmmel ha nem épp akkor nyit rám amikor zokogok.Egy bizonyos szinten én is elszoktam mondani a bajom de nem mindig teszem hozzá a véleményem. Rossz dolgokat meg pláne nem szeretek mondani mert nem szeretném ha megsajnálnának. Meg állok én a lábamon csak egy-egy próbléma után kell egy kis idő hogy rendbe szedjem magam. Nem rég voltam úgy hogy egy hajszál választott el attól hogy a suliban elne kezdjek zokogni. De még sem tettem nem akarom hogy az emberek gyengének lássanak.

“Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég.”