Bocsi , hogy már rég nem irtam csak szar a gép -.-. Most is Shadet kérem meg hogy ezt másolja be. Elég sok minden történt de valahogy most ez nem köt le.
Egyszer nem volt még olyan, hogy egy barátom esetlek utánam „futna” mert megbántott vagy épp „bedurcáztam”. Mindig nekem kell a barátaim után menni. Ezt kezdem meg unni…miért van az, ha megsértenek is nekem kell bocsánatot kérni? Vagy valami információt kiszedni belöle mert amugy nem akarja mondani de belekezd… ha tényleg nem akarja akkor ne mondja, bele se kezdjen… és ha épp arra vágyok hogy valaki legalább egyszer „utánam jönne”? Félre értés ne történjék! Nem fogok diregt emiatt veszekedni.Csak ha egyszer össze veszünk és én sértödök meg akkor ne nekem kelljen már tőle bocsánatot kérnem…
Nem szeretek tervezgetni… mert bármikor történhet olyasmi ami mindent megváltoztat, ami által amit megvalósíthatnák csak egy össze veszéssel tönkre megy.
Én ha valakivel összeveszek még akkor is szeretem őt csak épp ideges vagyok és azért vonulok el , hogy lenyugodjak és nem hagyok ott mindent mert „ majd úgyis megbeszéljük vagy majd ír”. Lehet hogy én küzdök emberekért de akiért ezt teszem le se szar, vagy épp észre sem veszi, egyszerűen nem érdekli…Semmihez nincs kedvem, pedig most végre volt… Szerintem tök komoly hogy a környezetemben lévö emberek szinte semmit nem is sejtenek… anyám meg apám azt se tudja milyen haverjaim vannak.
Már régóta nem beszéltem és nem is láttam msn-en Báttyót. Remélem jól van…
Nah több most nem lesz majd nem tudom mikor írok legközelebb.
Oyasumi nasai! Baibai!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése